Az előző blogcikkemben körüljártuk a fájdalmak kialakulásának folyamatait, most bepillantunk ezen folyamatok kiváltó okaiba. Működési zavarok létrejöhetnek nem csak a mozgásszervrendszerben, hanem bármelyik másikban is, például emésztő, kiválasztószervrendszerben stb. Nem csak a rendszeren belüli szervek kapcsolódnak egymáshoz, hanem a különböző szervrendszerek is összeköttetésben vannak, például idegi vagy energetikai módon. Befolyásolják egymást és hatnak egymásra. Tulajdonképpen így lehet az, hogy ha a mozgásszervrendszert kezeljük Neuro-mozgáskorrekcióval, masszázzsal, vagy manuál terápiával, célzottan tudunk hatni belső szervekre, azok működésére. Ebben az írásban a mozgásban létrejövő diszfunkciókról írok, a teljesség igénye nélkül.
A mozgásszervrendszerben létre jövő működési zavarok egyrészt külső és belső ingerek, információk hatására alakulnak ki, másrészt túlterhelődésből, vagy sérülésből. Az agyunk (központi idegrendszer) folyamatosan elemzi ezeket a bejövő információkat, és ez alapján állítja be a kimenő információt, ami a mozgásunkat hozza létre. Mindig törekszik a legoptimálisabb beállításokra. Zavar akkor jön létre, ha a bemenő információ eleve hibás, vagy valami oknál fogva rosszul értékeli a központi idegrendszer. Emiatt nem tud kifelé sem helyes parancs menni. Ezek okozzák bizonyos részek blokkoltságát, vagy éppen a túlfeszülését. Minden inger, ami ér minket, reflexeket vált ki belőlünk, vagy épp azzá válik, ha ismétlődik. Tulajdonképpen automatizmus jellemzi a működésünket. Vannak velünk született, és vannak kialakult feltételes reflexeink. Neuro-mozgáskorrekcióval ezeket az információ áramlási hibákat tudjuk tesztelni, és korrigálni.
Egy tetoválás például a bőrben lévő receptorokat túlstimulálja, és zavart okozva hibás jelet küld az agyba. Ez, a testen szinte bárhol tud működési zavart okozni, mely bizonyos idő után fájdalommal járhat. Pl: egy lábszáron lévő tetkó, akár az ellentétes oldali váll izmaiban is okozhat zavart. A műtéti hegek, a tetováláshoz hasonlóan, biztosra vehetően problémát generálnak lokálisan és/vagy távolabbi testrészen. Császármetszés sok esetben derékfájást provokál, de akár egy pici laporoszkópos térd műtét is tud további térdpanaszokat, vagy csípő, derék panaszokat okozni. Ami relatív sűrűn előfordul, az a bokaszalagokban létrejött működési zavar, ami szinte kivétel nélkül minden embert érinthet valamilyen módon. Ezek lehetnek akár 20-30 éves sérülések is. A sérüléskor létrejött túlstimuláció hatására, diszfunkció lép fel a receptorokban és az adott szalaghoz reflexesen kapcsolódó izmokban is. Ez idővel fájdalommal, és/vagy mozgásbeszűküléssel járhat. Számos esetben találunk a váll fájdalmak kiváltó okaként, korábbi bokasérülést.
Még nem ejtettem szót, az érzelmi stressz okozta mozgásszervrendszeri problémákról. Lassan közhelynek számít, hogy mindenért a stresszt okoljuk, viszont valóban sok esetben közre játszik, mint problémaforrás. Itt most nem feltételezésekről beszélek, hanem tényszerű, tesztelhető diszfunkciót okozó ingerről. A központi idegrendszer az érzelmi stresszt károsító behatásnak tulajdonítja. Egy ilyen helyzet, ami meghaladja az idegrendszer normális működésének határát, reflexet alakít ki, amit hozzáköt bizonyos izmok, szalagok működéséhez. Ebből kifolyólag, ami akkor, abban a pillanatban egyidejűleg jelen van bennünk, mindent károsító hatásnak könyvel el. Jelen lehetnek a szervezetünkben különféle ingerek is a stressz mellett. Valamilyen illatot, vagy táplálékot, ami annak ellenére, hogy nem káros ránk nézve, az idegrendszer mégis annak detektál, mivel nem tudja kiszűrni, hogy a bejövő információk közül melyik a káros (példánkban az érzelmi stressz) és melyik van csak rossz időben rossz helyen. Így, sok esetben találunk mozgásszervi problémák tesztelésénél, valamilyen táplálékot, illatot vagy érzelmi stresszt, mint kiváltó okot.
Tulajdonképpen ezek a diszfunkciók indítják el a különböző kompenzációs folyamatokat, melyek idővel következmények következményei lesznek, és megjelenik a testben a fájdalom, és a beszűkült mozgás. Mi a konklúzió? Megelőzés. Kevesebbet agyalni, többet a jelenben lenni. Ami szintén tesztelhető, hogy, ha pozitív gondolatok vannak bennünk, nem tud létre jönni működési zavar.
Nemes Róbert